A kés pillanatok alatt dolgozni kezdett a haján. Ez volt a kettes számú hajvágás Liesel életének ebben a szakaszában. Egy zsidó haját ő maga vágta le rozsdás ollóval. A legjobb barátjának egy csillogó bicska esett neki. Liesel senkit sem ismert, aki ténylegesen fizetett volna egy hajvágásért.

Ami Rudyt illeti, ebben az évben már nyelt sarat, fürdött trágyában, megpofozta egy kezdő bűnöző, most pedig megkapta azt, ami a hab volt a tortán– nyilvános megszégyenítést a Münchener utcában.

Minden egyes tincs nagyja szépen hagyta magát, de néhány hajszál erősen kapaszkodott, és azok tövestül tépődtek ki. Rudy arca összerándult minden egyes nyisszantásra, bekékült szeme lüktetett, bordái visongtak a fájdalomtól.

– Ezernyolcszáznyolcvankilenc április 20-án!– mondta Franz, és amikor elment a csatlósaival, a közönség is szétszéledt, csak Liesel, Tommy és Krisztina maradtak ott barátjuk mellett.

Rudy csöndben feküdt a földön, a szivárgó és nyirkosságban. Úgyhogy most már csak a harmadik ostoba cselekedet maradt hátra– hogy nem járt el többé a Hitlerjugend-gyűlésekre.

Nem azonnal hagyta abba, mert előbb meg akarta mutatni Deutschernak, hogy nem fél tőle, de néhány héttel később nem ment többé. Felvette büszke egyenruháját és elindult a Himmel utcában, hűséges alattvalójával, Tommyval az oldalán.

De nem a gyűlésre mentek, hanem kisétáltak a városból, s aztán az Amper partján kószáltak, kavicsokat kacsáztattak, hatalmas köveket döntöttek bele a vízbe, és általában mindenféle rosszaságokat műveltek. Rudy mindig jól bepiszkolta az egyenruháját, hogy be tudja csapni az anyját, legalábbis addig, amíg meg nem érkezik az első levél. Aztán megérkezett, s ő meghallotta rettegett kiáltást a konyhából.

A szülei először megfenyegették. Hiába.

Utána könyörögtek neki. De nem és nem.

Végül is kiderült, hogy csatlakozhat egy másik csapathoz, s ez lökte vissza Rudyt a helyes irányba. Szerencséje volt, mert ha továbbra sem jelenik meg a gyűléseken, Steineréket megbírságolták volna a mulasztások miatt. A bátyja, Kurt megkérdezte, hogy Rudy beléphet-e a Flieger-csapatba, amelyik a repülőgépekre és a repülésre specializálódott. Leginkább repülőgépmodelleket építettek, s ami a lényeg, itt nem volt Francz Deutscher. Rudy beleegyezett, és ment vele Tommyi is. Ez volt az egyetlen olyan eset az életében, amikor az idióta viselkedése végül is áldásos eredményhez vezetett.

Az új csapatában, valahányszor feltették neki a führeres kérdést, Rudy elmosolyodott, és azt felelte: - Ezernyolcszáznegyvenkilenc április huszadikán. – Aztán gyorsan egy másik dátumot suttogott Tommy fülébe, mondjuk, Beethoven születésnapját, vagy Mozartét, Straussét. Az iskolában tanultak a zeneszerzőkről, és a nyilvánvaló butasága ellenére Rudy abban nagyon jó volt.

(Markus Zusak: A könyvtolvaj)

https://www.academia.edu/9720988/Markus_Zusak_A_konyvtolvaj 

Ha a feladatok megoldásában a mesterséges intelligencia (AI) használata 50 % fölötti arányban kimutatható, az illető megoldást nem pontozzuk.