5. Bölcs Diákok vetélkedő

1. Forduló

I. FELADATSOR

Ha pedig a triviális iskolát végzett tanulók nem mehetnek tovább, olyanok lesznek, mint a repkény, mely egy darabon felkúszik a fára, de ha a faágak, amelyek tartják, nem nyúlnak tovább, akkor saját súlyánál fogva visszahajlik a földre. Ez a mi számunkra a legnagyobb szerencsétlenség. Mert igaz, hogy középiskoláink – már olyanok, amilyenek – mindig szép számmal voltak; de mivel jól szervezett felsőfokú iskolát – melyben minden isteni és emberi dologgal foglalkozó tudományt nyilvánosan előadnának és tanítanának; melyben a triviumot dicséretes eredménnyel végzett tanulókat évenként tisztességképpen előbbre vinnék – mostanáig jóformán egyet sem állítottunk, ezért triviális iskoláinknak eddig jóformán semmi vagy csak nagyon kevés hasznát láthattuk. Habozás nélkül állapítom ezt meg, még akkor is, ha valaki néhány mai intézményünkre hivatkoznék velem szemben. Hiszen ezekben többnyire nem adnak mást elő, mint teológiát és logikát a latin nyelvvel együtt; csak ritkán fizikát, metafizikát és görög nyelvet; jóformán soha keleti nyelveket: a hébert, kaldeust, rabbinikust; és soha matematikai tudományokat, amilyen az aritmetika, geometria, asztronómia, optika; soha gyakorlati filozófiát, ti. etikát, ökonómiát, politikát és jogtudományt; soha orvostudományt; és soha nem adnak elő történelmet sem, és szónoklattant* sem úgy, ahogy azt kellene. Ha nem lennénk érzéketlenek, mint a vas, mindezeknek a tárgyaknak nyilvánvaló szükségessége és haszna (amelyről röviden beszéltem már más alkalommal*) arra indíthatott volna már eddig is bennünket, hogy akadémiákat vagy legalább a meglevőknél sokkal színvonalasabb kollégiumokat és főiskolákat* állítsunk fel és tartsunk fenn. De fájdalom, ugyan hányan akadnak köztünk, hallgatóim, akik ha az akadémiát másutt hasznosnak tartják is, saját maguk számára is szükségesnek vallanák? Nem így van talán? De hiszen mostanában közszájon forog, hogy apáink idejében is éltek minden tekintetben nagy tudású férfiak, akikkel a ma élők össze sem hasonlíthatók; és hogy ezek – mint valami trójai falóból – a saját korukbeli iskolákból kerültek ki, márpedig ezek az iskolák külső kényelem szempontjából meg sem közelítették a mostaniak színvonalát. Ámde szeretném, ha válaszolnának nekem, és ama férfiak közül, akiknek ragyogó tudása oly nagy csodálatot érdemel, csak egyet is mutatnának olyat, akit magyar iskolák külföldi akadémiák nélkül neveltek volna fel. Nem tagadom, voltak nálunk akkor is egyes kiváló elmék, akik az általános zűrzavarból akár a teológia, akár a filozófia kellő ismeretéhez eljutottak. De hogy ez mindig mily ritka jelenség volt, azt műveik, melyekben a halál után is él az ember, kelleténél is jobban bizonyítják. Aztán meg nem is szabad minden kortársunkat a régiek előnyére teljességgel lebecsülnünk. Mert ha neked jó a véleményed a régiekről, az utókor – amely téged éppúgy a régiek közé számít majd, mint te amazokat, s amely, mint Cicero* mondja, szeretet és részrehajlás nélkül, de viszont gyűlölet és irigység nélkül is fog ítélkezni – kortársainkról éppen olyan jó vagy még jobb véleménnyel lesz, és bizonyára csodálkozva gondol majd arra, hogy egykor ezek is, amazok is gyermekek voltak. Azokat viszont, akik múltunk és jelenünk ily nagy tudatlanságának palástját szőtték, el fogja átkozni, s végül azokat, akik haladásunkat készakarva akadályozzák, a pokolba fogja kívánni.

 

                                      (Apáczai Csere János: Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról…)

 

1.     Olvassátok el Apáczai Csere Jánosnak a fenti idézetet tartalmazó teljes írását majd válaszoljatok a kérdésekre!

a. Ti hasznosnak és szükségesnek tartjátok-e az iskolákat napjainkban? Írjatok érvelő szöveget legtöbb 1500 karakter terjedelemben, és adjatok neki címet!8 pont

b. Keressetek egy olyan különbséget az Apáczai által bemutatott iskolarendszer és a mai hazai oktatási rendszer között, amelyet szerintetek érdemes volna megfontolni. Indokoljátok válaszotokat egy bekezdésnyi (legtöbb 500 karakter) terjedelemben.3 pont

 

2.     Keressetek két irodalmi és egy képzőművészeti alkotást, amely témájában Apáczai nevéhez köthető. Adjátok meg a szerző és a mű nevét, valamint egy mondatban magyarázzátok meg, hogyan kapcsolódik a nagy pedagógus nevéhez.3 pont

 

3.     Igaz-e vagy hamis? Értékeljétek I (igaz) vagy H (hamis) betűkkel a következő, Apáczai Csere Jánosra és korára vonatkozó kijelentéseket. Minden helyes válaszért +1, minden helytelen válaszért -1 pont jár.                                                                                           10 pont

a. Apáczai születésével nagyjából egyidőben kezdődött az a kor, amit „Erdély aranykora” néven szoktunk emlegetni.

b. Életének 34 éve során Apáczai három Rákóczi uralkodását is megérte.

c. Az Apáczai-korabeli Erdélyi  Fejedelemség a két nagyhatalom, a török szultán  és a Habsburg-császár között egyensúlyozva viszonylagos függetlenségben élt.

d. Erdélyben Apáczai idejében szinte kizárólag aranypénzeket vertek.

e. 1652 őszén Lórántffy Zsuzsanna levélben hazahívta Apáczait Erdélybe.

f. Hazaérkezése után Apáczai a gyulafehérvári kollégiumban tanított.

g. II. Rákóczi György Apáczait más evangélikus és református papokkal együtt gályarabságra ítélte protestáns hite miatt.

h. Apáczai emlékére Bethlen Gábor  fejedelem főiskolát alapított Gyulafehérváron.

i. Apáczai már magyar nyelvű nyomtatásban olvashatta a Bibliát.

j. 2001-ben szobrot lepleztek le Apáczai Csere János emlékére az utrechti egyetem kápolnájának falán.

 

a.

b.

c.

d.

e.

f.

g.

h.

i.

j.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4.     „…a repkény, mely egy darabon felkúszik a fára, de ha a faágak, amelyek tartják, nem nyúlnak tovább, akkor saját súlyánál fogva visszahajlik a földre.”

a. A fenti idézetben melyik növényre gondolhatott Apáczai? Adjátok meg a növény tudományos magyar, valamint latin megnevezését, és egyetlen mondatban indokoljátok válaszotokat!    2 pont

b. Káros lehet-e a fa számára a repkény? Válaszotokat indokoljátok egy mondatban!1 pont

c. Melyik növényi szerv funkcionalitása változik meg és hogyan, amikor a repkény visszahajlik a földre?1 pont

 

5.     Említsetek meg Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról… című írásból legalább két olyan országot, amelyekben Apáczai szerint az iskolák az állam alapját képezték! Miért volt ez így?4 pont

 

6.     A fenti szövegrészletben említett tantárgyak közül melyek sorolhatóak a Septem artes liberales (A hét szabad művészet) közé?1 pont

 

7.     Az „érzéketlen” vas szervezetünkben létfontosságú mikroelem.

a. Említsétek meg a vasnak legalább két, a szervezetben betöltött élettani szerepét! Apáczai ismerhette-e ezeket? Miért?3 pont

b. Nevezzétek meg a vashiány legalább négy tünetét!2 pont

 

8.     Az alábbi élelmiszereket, 100 gramban található vastartalmuk alapján, helyezzétek a megfelelő szintekre: bab, búzakorpa, spenót, lencse, sertésmáj, házinyúl, mák, ribizke, fehérkenyér, marhahús, birsalma és lóhús.3 pont

 

9.      

a. Nemcsak régen, hanem manapság is a minőségi oktatás egyik elengedhetetlen összetevője a megfelelő finanszírozás. Ennek érdekében “hamisítsatok” a meglévő vas/acéltartalmú pénzérméitekből rézpénzt! A hamisítás menetét egy maximum 2 perces videóban mutassátok be, melyet csapatotok adatlapjára töltsetek fel!                                                                                                                                        5 pont

b. A fenti kísérlet során felhasználható egyik réztartalmú anyagot a mezőgazdaságban/kertészetben is felhasználják. Melyik ez az anyag, és milyen hatására alapozva alkalmazzák?1 pont

 

 

II. FELADATSOR

 

38.

Rodostó, 23. augusti 1720.

Hogy a kéd kisujja meggyógyuljon, azt igen szükséges kédnek megtudni, hogy mi négy napig elhagytuk volt Rodostót, és négy mélyföldnyire voltunk savanyúvizet innya. De azt elsőben meg kell kédnek írni, hogy mivégre ittuk a savanyúvizet? Ide nem messze egy tócsás hely vagyon, amelynek szélyessége és hosszasága lehet tizenöt ölnyi. Ebben az időben, akiknek valami nyavalyájok vagyon, abban a sárban megferednek; negyven, ötven mélyföldnyiről ide eljőnek az emberek szekereken feleségestől, gyermekestől. Húsz vagy harminc szekeret meg lehet látni a sár körül, és abban a sok asszony, férfi, gyermek úgy hevernek, nem különben, valamint a sertések. Mikor a sárból kimennek, ítélje el kéd, micsodások?  mert nem egyéb, hanem kemény fekete sár, amelybe erővel kell lemenni. A lakosok, nem tudom, honnét vették, de azt tartják, hogy igen hasznos. Én ugyan nem láttam, hogy valakinek használt volna. Magam is bémentem abban az ocsmány sárban a többivel, nem a szükségért, hanem azért, hogy megmondhassam, hogy sárban hevertem. Nyárban pedig a bialoknak igen kedves mulatóhelyek az a sár. De a görög papok azért, hogy egynehány polturát nyerhessenek, azt mondják, hogy elsőben meg kell azt szentelni, mert másként nem használna. De a még nem elég; mert ebből az utálatos sárból kikelvén, a traditió szerént és a Hippokrates parancsolatjából a savanyúvízre kell menni, abból harmadnapig kell innya, a mennyit lehet, hogyha azt akarja valaki, hogy úgy megtisztuljon, mint kristály. Mi is tehát a föld népinek régi bévett szokását akarván követni, odamentünk és ott találtunk legalább kétszáz férfiat, asszonyt és gyermekeket. De minthogy a görög papok semmi alkalmatosságot sem mulatnak el, ahol egynéhány polturát nyerhetnek, azért ezt a vizet is meg kelletik szentelni, mert anélkül nem volna hasznos. A kősziklákból foly ki, de mégis nem tiszta, és a sok nép aztot felzavarván sáros vizet iszik. Mink is másnap, hogy oda érkeztünk, elkezdettük az italt, és egy nagy üst tele volt vízzel a tűzön, mert melegen kell innya. És sokan voltunk, akik ittunk. De micsoda savanyúvíz, édes néném! Éppen a sárhoz illik: mert ha egyik utálatos, a másika fertelmes. Mi azt gondoltuk elsőben, hogy olyan savanyúvíz, mint nálunk vagyon, de amikor megkóstoltuk, lehetetlen volt egy cseppet elnyelni, mert csak tiszta sós víz, az is rossz ízű. Mindazonáltal lassanként, egymásra való nézve, mindenikünk megivott harmadnapig tizenkét ejtelnyit belőle, némelyik többet, mert aki legtöbbet iszik, aztot legtöbbet is purgálja. A vizet ebédig kell innya, és addig szüntelen kell járni vagy futni, hogy jobban használjon. Forgács úr, minthogy egyiket sem vihette végben, azért lóra ült, és ügettette a lovát, és így rázatta magát, és mikor érzette, hogy a víz munkálódni akar, akkor leszállott a lóról. Elhiheti kéd, hogy eleget nevettünk rajta. Azt már nem tudom, mint fog nekünk használni ez a szentelt savanyúvíz. Ha nem használ, sem törődöm rajta, mert jó egészségem vagyon. Azt tudom, hogy két betegnek nem használt. Az egyike rosszabbul vagyon utána, a másika halálán vagyon. Vagyon-é olyan orvosság, aki mindenféle betegséget meggyógyítson? De olyan vagyon, aki ártson. Halál ellen nincs fű ker(t)ben. A mi urunk pedig csak a vadászattal töltötte az időt, és azt nevette, hogy mi mind vendégeskedünk. Édes néném, Istentől jó egészséget kívánván kédnek, maradok kédnek legkisebb szombati szolgája.

 

(Mikes Kelemen: Törökországi levelek)

 

1.  Mi lett volna ha?

Mi lett volna, ha utolsó életbenmaradt bújdosóként Mikes engedélyt kapott volna a hazatérésre? Képzeljétek el, hogy Mikes hazatért Zágonba, és írt egy utolsó levelet kedves nénikéjének, amelyben beszámolt a hazautazás körülményeiről, valamint az otthoni állapotokról. Írjátok meg a 208. levelet úgy, hogy az szerves része legyen a Törökországi levelek-nek.10 pont

 

2. Olvassátok el a 3., 4., 13., 37., 67., 82., 83., 112., 113. és 181. Leveleket, és magyarázzátok meg a következő szavakat, kifejezéseket: kacsiba, kajmakán, csauz, kokány, szükség, pallérozatlan, audiencia, az urat magához vette, Isten szolgálat, sák.5 pont

 

3. Deríts fényt a XVIII. század világszerte híres magyar személyiségeire és találmányaikra!

a. Német nemzetiségű családban születette, de magyarnak vallotta magát, róla nevezték el a Maxhell kisbolygót. Ki volt ő? (név, foglalkozás, egy találmánya)          

b. Ki épített a vakok számára írógépet, Mária Terézia számára pedig mozgatható betegágyat?

c. Barczafalvi Szabó Dávid nyelvújítónak köszönhetjük ennek a találmánynak a magyar megnevezését!

d. Reformátusnak keresztelték, de 2000 forint kegydíjért áttért a katolikus hitre, Itáliai tanulmányai után hazatérve pedig megírta a felvilágosodás kezdetének tekintett művét. (név)

e. Magyar gróf, aki Thököly Imrével tárgyalt, udvarában pedig orgonát építtetett. Nevezzétek meg őt, valamint nevezetes gyűjteményét, amely Mikes Kelemen hazájának elhagyása évében jelent meg!5 pont

 

4. Mikes nyomában!

a. Jelöljétek meg a vaktérképen, hová mehetett Mikes Kelemen savanyú vizet inni?1 pont

 

 

b. Milyen távolságra lehetett kilométerben kifejezve a savanyú víz? Mekkora lehetett a tó szélessége és hosszúsága méterbe kifejezve?1,5 pont

c. Hozzávetőlegesen mennyi idő (napban kifejezve) alatt érkezett Mikes Kelemen hazájából Rodostóba?1,5 pont

 

5. A savanyú vizű források felfedezéséről már ősidők óta különféle legendák születtek. Említsd meg legalább két közös jellemvonását ezeknek a legendáknak!2 pont

 

6. Milyen természeti jelenségnek köszönhetően alakultak ki a savanyúvizes források illetve a Mikes által említett “…ocsmány sár”? Magyarázzátok meg a jelenséget egy-két mondatban!4 pont

 

7. A víz mindenki által ismert, egyszerű vegyület, jelentőségéről könyvtárakat lehet megtölteni. Egy dolgot mégis kevesen tudnak, méghozzá azt, hogy hány mól egy csepp víz? Miként tudnátok ezt meghatározni? Írjátok le a megoldáshoz vezető lépéseket és számításokat!4 pont

 

8. Magyarázzátok meg a következő szavak eredetét és jelentését: nyavalya, poltura. Jelöljétek meg honnan és milyen időből származnak, adjátok meg eredeti, valamint a szövegben használt jelentését!4 pont

 

9. Készítsetek egy, legtöbb 1,5 perces, a Mikes Kelemen Törökországi levelek című könyvét népszerűsítő rádió reklámot (rádió spotot). A felvételt (mp3, mp4 vagy audió formátum) töltsétek fel a www.bod.communitas.ro honlapra, a csapatotok adatlapján erre a célra megjelölt helyre.5 pont

 

ADNI JÓ!

bónuszpont-szerző feladat

 

A karácsonyi adakozás szellemében szerezzetek bónuszpontot csapatotoknak az ADNI JÓ! kampány keretében. Válasszatok ki egy olyan hátrányos helyzetű célcsoportot, akinek az ünnepekre szaloncukrot szeretnétek ajándékozni, majd fogalmazzatok meg egy  egymondatos jókívánságot számukra. A három legszebb kívánságot 30, 20 illetve 10 kg szaloncukorral jutalmazzuk, amelyet a csapatok célcsoportjaiknak ajánlanak fel. Az ötletes jókívánságokért maximum 5 bónuszpontot lehet a csapatnak szerezni. Az egy mondatból álló jókívánságot legkésőbb december 5., 24.00 óráig töltsétek fel a honlapra, az adatlapotokon megjelölt részhez. Az első három csapathoz, legkésőbb december 15-ig eljuttatjuk a szaloncukrot, hogy át tudják adni az általuk kiválasztott célcsoportnak.

 

FORMAI KÖVETELMÉNYEK BETARTÁSA

I. Feladatlap-doc.

10 pont