3. Bölcs Diákok vetélkedő

1. Forduló

I. FELADATSOR

A székely, akármelyik vallás szertartásai szerint imádja is istenét, nagyon vallásos. Legalább két kimagasló és kitűnően gondozott épületet találunk minden faluban; egyik az istenháza, a másik az iskola. Meglátszik rajtuk, hogy a hány ember a faluban, annyi őrizője és gondozója. A templom a szó-szoros értelmében is kimagasló épülete a falunak, a mennyiben többnyire emelkedettebb helyre építették.

Vallásosságukról tanuskodnak galambdúczos kapuiknak, úgyszintén a házak homlokzatának feliratai: Békesség a bemenőknek! E házat Isten segedelmével építette G.J. és hitestársa. […]

A turista évszak beálltával a turista-sereg felkerekedik s a választott irányhoz képest Svjáczot, Tirolt, Stájerországot úgyszólván ellepi. A megszálló idegenek ezután a kinálva-kinált élvezetek fejében a lakósokat a szó szoros értelmében kitartják; a lakósok az ezernyi-ezer idegenek költekezésén nemcsak élnek, hanem gyarapodnak is.

A Székelyföld épen ilyen tárgya lehetne az érdeklődésnek, mert épen olyan szép és érdekes, mint azok. A székelyek az idegenek kiszolgálása, a természeti kincsek kiaknázása révén épen olyan állandó jövedelemhez juthatnának, mint a svájczi, tiroli és stájerországi lakósok. Ennek azonban szükségképeni feltétele volna a Székelyföld megismertetése és megismerése.

(Hankó Vilmos: Székelyföld)

 

1. Melyik erdélyi magyar történelmi egyház számlálta a legtöbb hívet a jelenlegi Hargita és Kovászna megye területén együttvéve a mű keletkezésének időpontjában (1896-ban)? Nevezzetek meg öt olyan másik vallást, amelynek akkoriban éltek itt hívei! (Javasoljuk Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Népszámlálási adatok 1850–2002 között című művének áttekintését.)3 pont

2. Mely székelyföldi vártemplom része az UNESCO világörökségnek? Mutassátok be legtöbb 1000 karakter terjedelemben!4 pont

3. Keressetek öt, a szövegben említettől eltérő típusú, galambdúcos kapura vésett feliratot!2 pont

4. Nevezzetek meg legalább egy, a galambdúcos kapura jellemző motívumot, majd rajzoljátok ezt le grafitceruzát használva A5-ös méretű papírra!2 pont

5. Melyik székelyföldi településen található napjainkban a legtöbb galambdúcos székely kapu?1 pont

6. Hankó Vilmos műve az első olyan könyv, amely a régió népszerűsítésének, illetve a turizmus fellendítésének céljával jött létre. Véleményetek szerint aktuálisnak tekinthetők-e a turizmusra vonatkozó gondolatai, vagy azóta változott a helyzet? (1000–1500 karakter)5 pont

7. Nemcsak tudósok, hanem művészek is igyekeztek azon, hogy a Székelyföldet és a székelyek hagyományait közismertté tegyék. Nevezzetek meg egy-egy ilyen zeneszerzőt és képzőművészt, illetve egy-egy olyan alkotásukat, melyek témája a Székelyföldhöz kapcsolódik!3 pont

8. Készítsétek el a Székelyföld logóját úgy, hogy a vizuális megjelenítés utaljon a régió sokszínűségére, jellegzetességeire (természeti, kulturális, sport, gasztronómia stb.). Elfogadott formátumok: .jpg, .tiff, .bmp vagy .png. (A képet a megoldásokat tartalmazó dokumentumba ágyazottan, valamint – e-mailben – külön is kérjük csatolni.) Írjátok le maximum 500 karakter terjedelemben, hogy mire utalnak az általatok használt színek, szimbólumok és/vagy az egyéb elemek!8 pont

 

II. FELADATSOR

Ha már nagyon vágysz a szép után, s arra, hogy elfeledhessed az embereket: gyere, induljunk meg a Maroson fölfele. Dédánál még széles a völgy, de ha a bisztrai fűrészt elhagyod, s odaérsz, ahol a Galonya zöld vize a Marosba beleomlik: egyszerre köréd gyűlnek a hegyek. A folyó ott már alacsony és sebes. Kövek szűrik tisztára a vizét, a kövek közt pisztrángot láthatsz suhanni és lepényhalat. Az erdők lába lelóg a rohanó vízig, s otromba szürke sziklák hasadékaiból egy-egy törékeny kis nyírfa kihajol, s fehér törzsét az illanó tükörben megcsodálja.

Ratosnyáig egyre szűkül a völgy, s tömöttödik két oldalon az erdő. A Zsisa vize már fenyők sorfala között zúdul a folyóba, s Ratosnyán túl a Lisztes csipkés gerince szinte fejed fölé tornyosul.

Itt már illata van a levegőnek. Tavasszal nyír-, nyáron fenyő-, ősszel bükkfaillata. S ha szellővel találkozol, megérzed benne az epret, málnát, áfonyát, ami az üverekct tölti meg odafönt. Ha a kóbor plájon az Andrenyásza tetejére fölkapaszkodsz: magad előtt látod a mi szép hegyeinket mind, valamennyit. Keleten a Pietroszt, Cserbükköt, Kelement, délen az ilvai, bélbori, borszéki hegyeket, nyugat felé a görgényi gerincek szelíd láncait s északon a lapos tetejű Istenszékét. S magad alatt, mélyen ott láthatod a Marost, ahogy a szűk szorosban ide-oda kanyarog, mint valami keskeny ezüstszalag. S éppen szemközt veled, a Szerecsen alatt, két éles hegy közé bezárva egy patak szalad belé a Marosba. Ez a Szalárd. Ott ered valahol messze fönt a görgényi gerinceken, és széles nagy területről harmincegynéhány patakocska vizét hozza magával. Körülötte, ameddig ellát a szemed, mindenütt erdő. Csupa erdő. És sehol tanyát, falut nem lát a pillantásod, kétnapi járóföldre sem.

Ma már, sajnos, vasút visz arra. Dübörgő gyors, álmos tehervonat köpi a füstöt a hegyek között, korom piszkítja a Maros vizét, s a mozdonyfüttyöt iszonyodva visszhangozzák a sziklák. Bent, a Szalárd torkában fűrésztelep volt még nem is olyan régen. Ma már csak néhány ház romját találod ott és szemetet, piszkot, törmeléket, gazt. És sok-sok csalánt, ami az emberek után maradt.

Mert tudod, valahogy így van ez: az ember jár-kel a világban, mint valami nyugtalan vadállat, és valamit keres. De alighogy megtalálja, már hasznot akar belőle, és ezzel el is rontja a dolgokat. Mert a világ nem arra való, hogy hasznot hozzon valakinek. A világ arra való, hogy szép legyen, békés legyen, jó legyen. Hogy élni lehessen benne, fáradsággal, de haszon nélkül. Mert az élet értelme a szép. És a haszon a leghaszontalanabb szó, amit az ember valaha is kitalált. Pedig ma már annyira van vele, hogy ha valami szépet meglát, nyomban arra gondol: mi hasznom lehetne ebből? S ezért van az, hogy amit ilyen céllal fölépít, az hamarosan le is dől. Legtöbbször egy másik ember dönti le, aki irigyli a hasznot, és a helyén nem marad más, csak egy folt csalán: az ember örök nyoma.

 

(Wass Albert: A funtineli boszorkány )

 

1.  a. Milyen kőzetből álló sziklák veszik körül az Istenszékét?1 pont

     b. Hogyan keltkezett ez a kőzet?2 pont

     c. Mire szokták használni napjainkban?2 pont

2. Mi a tudományos megnevezése a szövegben említett lepényhalnak?2 pont

3. A pisztráng és a lepényhal környezeti szempontból indikátoroknak számítanak. Soroljátok fel legalább négy olyan jellemzőjét e víztájnak, melyre az említett halak jelenlétükkel utalnak!4 pont

4. Nevezzetek meg legalább két olyan fajt, amely pisztánggal táplálkozhat!2 pont

5. Milyen hatása van az emberi szervezetre a tavasszal fogyasztott nyírfateának? Hát a fenyőnek mint az örökzöld éltető erőnek?2 pont

6. Milyen geometriai alakzat írja le a fák struktúráját? Hol találunk még rá példát a természetben?2 pont

7Mi a málnavész és mikor "keletkezik"?2 pont

8. „Keleten a Pietroszt, Cserbükköt, Kelement, délen az ilvai, bélbori, borszéki hegyeket, nyugat felé a görgényi gerincek szelíd láncait s északon a lapos tetejű Istenszékét” – olvashatjuk a fenti szövegrészletben. Melyik hegycsúcs a legmagasabb, illetve melyik medence fekszik alacsonyabban?4 pont

9. „…az élet értelme a szép. És a haszon a leghaszontalanabb szó, amit az ember valaha is kitalált. Pedig ma már annyira van vele, hogy ha valami szépet meglát, nyomban arra gondol: mi hasznom lehetne ebből?” Véleményetek szerint hogyan egyeztethető össze Wass Albert ezen gondalata Immanuel Kant német filozófus azon kijelentésével, miszerint „szép az, ami érdek nélkül tetszik”? (800–1000 karakter)8 pont

 

III. FELADATSOR

Hát ilyen minden dolgok történtek Berecken.

            S mégis él a földön.

            Él valahogy, mert mindent együvé vetve, mégis jó helyen rakta meg a fészkét. Várak vigyáznak reá; rejtő hegyek és bújtató rengék vannak. Csak el kell indulni belőle Ojtoz felé, s azon gondolkozni, hogy Ádámnak ki volt a menye, már ott áll egy római őrhely s véle barátságban Beneturné vára, melyek közelről figyelik az utat. Messze felülről pedig, a Hosszú havas alól, a Hajdúk vára ügyeli, hogy valahol a távolban nem mutatkozik-e dúló ellenség vagy martalóc idegen. Tovább, hol már észak felé hajlik az út, ott jobbra s jól az út alatt, Leányvár rejtőzött el két havasi patak között, mintha azokra vigyázna, akik a háta megett az erdős hegyekben és rengékben bujdokolnak. Ha valaki ilyent cselekedni kényszerül, menjen is jól Leányvár háta mögé, egészen a Mogyorós nagy hegy alá. Arra a helyre, amelyet északról a megkutatók és a Nemere híres szele ellen is tömérdek módon födöz a hegy, s amelynek bujdosóját, ha úgy fordulna mégis, eldugja keleten a sóbérci lombos erdő vagy a feketehegyi és a bernáthegyi fenyves. Ott, a Tekeres patak és a csecsemő Ojtoz pataka között, van egy kicsi ház, azaz egy kisded havasi mező.

        Olyan ez a mezei tisztás, mint egy tündérhoni kép, mit a vad természet maga alkotott, egy mosolygós percében. Tavasszal selymes, nyáron virágos; s ősszel ismét tavaszra emlékezik. Nincsen a szélessége csak valami ötven öl, de a hossza háromszor is annyi. Erdők szegik körül, mint valami ráma; a környékin havasi patakok folynak, sőt a téli hidegben robognak. Északi bütüben, a feje fölött, éppen utolsót nyújtózik a Mogyorós hegy, nehogy onnét lejöhessen valaki más, csupán a zerge.

        Bordás mezőnek hívják, mert a mellékin sok az óriás páfrány, amit mi ördögbordának szeretünk nevezni. Egy kicsi hajlék is vagyon rajta, északon, a hegy kárpitja alatt. De csak olyan hajlék, amiben szegény ember lakhatik, vagy pedig tündér.

(Tamási Áron: Hazai tükör)

 

 

1. A mű első fejezétének ismeretében írjátok meg Bereck falu történetét alapításától 1848-ig! (Terjedelem: 800–1000 karakter; a bizonyíthatóan világhálóról vagy egyéb forrásokból származó szövegeket nem fogadjuk el.)

8 pont

 

2. A szövegben előforduló renge tájszó mára már kikopott a székely nyelvjárásból. Minek a megnevezésére

használták?  2 pont

3. Hol fúj a nemere? Melyek ennek a jellemzői?2 pont

4. Kerekítve körülbelül hány négyzetméter a szövegben említett mezei tisztás területe?2 pont

5. Melyik hazai hegységet nevezték el a zergéről? (Adjátok meg a román és magyar megnevezéseit is!) Mikor és kinek a javaslatára hozták létre e hegység első természetvédelmi területét?pont

6. Milyen vadvirág nyílik ősszel nagy mennyiségben hegyvidéki réteken?1 pont

7. Az erdeipajzsika filogenetikai szempontból a valódi páfrányok egyik faja. Milyen hatású gyógyszert készítenek belőle illetve, hogyan nevezik a belőle kivont, hatóanyagot?3 pont

8. Készítsétek el egy A4-es méretű lapra Bereck környékének kétnyelvű (magyar és román) földrajzi térképét 35 km-es körzetben! A térképen jelöljétek a környéknek legalább 5 turisztikai látványosságát (pl. híres várat, várromot, kastélyt, a környék valamely híres szülöttjének emlékházát stb.) Figyeljetek arra, hogy a térkép földrajzi szempontból reális legyen!10 pont

 

 

FORMAI KÖVETELMÉNYEK BETARTÁSA10 pont


A megoldások első oldala a feladatlap első, a megjelölt adatokkal kitöltött oldala. Kérjük, a megoldásokat az egyes feladatsorokban megadott szövegrészletek, valamint a feladatok szövege nélkül, a megadott sorrendet megőrizve küldjék be (ez utóbbi kérés nem vonatkozik az olyan feladatok megoldásaira, melyeket külön lapra kell elkészíteni). A szövegformázásra vonatkozó követelmények a következők: betűtípus Times New Roman, betűméret 12 pt, igazítás sorkizárt, behúzás típusa első sor, értéke 1,25 cm.

Javítókulcs